,,A lélek prostitúciója,,

Talán sokan fejüket inagatják az általam választott cím miatt...

Mégis hogy képzeli?...

Egy vallásos lelkületű, nő,  egy Édesanya, feleség nem ír ,,ilyen dolgokròl,,

Ugyan már, ez felháborìtò...vélekedik a társadalom nagy része.

Mielőtt belekezdenék mondandóm kibontásához,tegyük csak helyre a PROSTITÚCIÓ fogalmát...

A prostitúció általánosan a személyi szabadság kiszolgáltatása fizetségért vagy befolyásért...

Prostitúciónak nevezik a fizetség ellenében nyújtott szexuális szolgáltatást is. 

A prostituált szó a latin „prostere” igéből származik, jelentése: kiáll, árul, árulja magát.

,,Itt álljunk meg egy pillanatra...kiárul, árul tehát magát árulja!,,

Elgondolkoztunk e már azon,,hogy mi vajon hányféleképpen árultuk ki a lelkünket, mások szeretete miatt, vagy  csupán azért hogy magasabb pozicióba kerüljünk , avagy azért mert ezt várták el tőlünk.

Nem fogok pszichológiat tanulmányt írni, viszont szívesen rámutatok arra, hogy sok esetben szorítjuk önmagunkat falhoz és áruljuk a legfontosabb és legbecsesebb kincsünket a Lelkünket!

A  lélek sok értelmű kifejezés, különböző formában jelenik meg a pszichológiában, a vallásokban, s egyéb területeken.

A lélek az ember ,, testetlen ,, lényege az érzelmeink megmondója avagy összessége, legszebb LÉNYEGÜNK, mely akkor sem hal meg, ha az ember befejezi földi pályafutását...na de tèrjünk csak vissza a lelkünk prostituálódására!!!

Ezt nem tartjuk bűnös dolognak azokkal a nőkkel szemben akik valóban a testüket árulják.

Aki a lelkét prostituálja, az nem áll az utcára és várja a kuncsaftjait...

Amíg az örömlány fizettséget kap munkájáért, addig a lélek önmagát gyilkolja, ha áruba bocsátja a lényegét...

Az ember sok fèleképpen képes eladni lelkét...

- Ha végig tekintünk az életünkön, bizony rá kell döbbenūnk, hány esetben történt velünk ilyen eset.

- Amikor őszintén és szívből ajándékoztuk meg embertársainkat a legféltetebb érzèseinkkel, annak reményében...hátha megértenek vagy éppen megismernek általa...

-Amikor az elvárások romjai alá akarják temetni lelkünket...,,köteles,, vagy szeretni mert ő a rokonod, testvéred vagy családtagod.

-Amikor nem hallgatsz arra a gyermeki hangra, mely benned is ott él, s olyan emberek véleményére hagyatkozol s aszerint cselekedsz, ahogy azt elvárják... ebben az esetben önmagad áldozata vagy!

Igen tudom...nem választhatjuk meg a családtagjainkat vagy a főnökünket, de még a szomszédainkat sem.

Viszont egy valamit választhatunk...a lélek tehát önmagunk szabadságát, talán most is ingatják a fejüket...

Ez önzőség!!! 

Nem az...ha az ember nincs tisztában az érzésivel, önmagát sem ismeri igazán, tehát mások véleménye és befolyása alatt él...közben pedig a lelke haldoklik.

,,Számomra ez az önzőség amikor érzéseinket suttba vágva önmagunk ellenségévé válunk s igy válunk ,,prostituáltakká,, ...

Özönlik ránk minden oldalról...légy pozitív hiszen bevonzod a jót, ugyan minek szomorkodsz, ha XY meghalt, vagy elhagyott, cserben hagyott... lépj túl rajta!!!

Kérem szépen aki így vélekedik, s úgy gondolja jobban ismeri a lelked lényegét, mint Te Önmagdat...én azt vallom a megmondó személyen kellene túllépni.

- Nem, nem fogsz mèg becsavarodni sem, ha eddig sem tetted...halgass csak önmagadra, a lelked legszebb dallamára, a lényeged nem csal meg, nem hagy el, sőt még cserben sem hagy a örökkè él...

M&M

Dudás Nagyová Monika