A földre szállt Angyal...
Odakint sűrű pelyhekben hullott a hó, csodálatos látványt nyújtott a fehérbe burkolózott táj.
Teresa ebből semmit nem érzékelt,mogyoró barna szemei a sorokat pásztázták.
Meredten bámult maga elé, minden tudást és információt begyűjtött, mely nemsokára majd hasznára válik.
A szöveg értése egyre csak tökéletesedett, köszönhetően a sok olvasásnak és a komunikációnak!
Csupán két éve élt Magyarországon, s ez idő alatt keményen tanult, hogy elsajátitsa, sőt mesteri fokra fejlessze magyar nyelvtudását, mely nélkülözhetetlen a mindennapjaihoz.
Hamar beilleszkedett a társadalomba, talán azért is mert mindent oly derűsen látott.
Emberi léptékkel mérve Teresa kiemelkedően pozitiv és bölcs Nő volt.
Esze vágott, mint a penge, kitartó és roppant érdeklődő volt minden téren, igy hát nem csoda, hogy könnyen teremtett kapcsolatokat, s az emberi tekintet gyakran akadt meg egzotikusan bájos külsején.
Nem volt tisztába szépségével és bájával, s pont ezen tulajdonságai miatt tündökölt mint egy ékes gyémánt!
-Egyik kezével a vaskos olvasmányát tartotta, tökéletesen manikűrözött körmei ,hosszú kecses ujjai melyek egyikét karika gyűrűje diszitette, mint egy kincset féltve őrizték az általa olvasott könyvet!
Fejét kissé oldalra biccentette, hogy másik kezének ujjaival belé kapaszkodjn ében fekete hajának apró kis fürtjeibe.
Minduntalan babrálta és kiegyenesítette a rakoncátlan kis tincseket, melyeket miután elengedett visszanyerték eredeti kis kacskaringósan göndör formájukat!
Hosszú lábait vastag pamut csizmába bújtatta, melyeket lustán egymáson keresztezett, s imádta ahogy olvasás közben csak a pattogó tüz hangját hallja, a kandalló melege pedig csak úgy simogatja bőrét.
Teresa imádta jelenlegi életét, a budai hegyek varázsát meyet most a frissen hulott hó fehérbe öltöztetett, a házukat ezt az idillt melyben élnek,de legfőképpen Alexet és a még meg nem született gyermeküket imádta!
Alex féltő és gondoskodó férfi volt...mérhetetlenül szerette Teresát mély és őszintén féltő szeretettel, tiszta szerelemmel és rajongással. Becsült minden percet,mit ezzel a csokibarna bőrű nővel tölthet,aki most kecsesen hever a kanapén itt előtte, s épp elmélyülten tanulmányozza az ő regényének lapjait!
Alex író és riporter volt, Teresánál vagy tíz évvel idősebb.
Míg Alex imádott írni-mesélni újabbnál újabb történeteket nemzeni és papírra vetni,addig Teresa imádott olvasni.
Tökéletesen kiegészitették egymást, viszont ha a külsőségeket nézzük Teresa csokibarna bőre és férje hófehér bőre totálisan éles kontrasztott rajzolt ki, mely mégis tökéletes egyvelege volt az ő párosuknak!
- Hullik a hó ...rikkantott Teresa
Letette könyvét és imádattal pillantott a fölébe magasodó Alexre, aki egy gőzölgő bögre forró csokit nyomott a szeretett Nő kezébe!
Vékony,fehérre manikűrözött ujjai közre fogták a forró bögrét, s kis kortyokban izlelgette a férje által készitett csokit, mely,egyezett bőre színével!
Hálás mosolyt és csókot küldött férje felé és hagyta, hogy a hála érzése töltse el szívét s az öszes porcikáját.
,, Eközben,,
- Félix az Istennel ,, pörölt,, odafent!
Nem és nem... nem megyek innen sehová sem.
Itt akarok maradni Veled Uram, és a szeretteimmel...dobbantott eggyet lábával ,ezzel is nyomatékosítva akaratát!
Nem megyek vissza a Földre, nem akarok ember lenni!
Félix élete immár Isten körül forgott, őt imádta s a közelségét vágyta. Népes szeretett család vette körül, s ő nem akart innen távozni!
Megdöbbenve tapasztalta immáron , hogy úgy dacoskodik az Úrral, s olyan érzései vannak, mint a halandó embereknek.
Félix! ... szólította gyengéden az Isten!
Hunyd be a szemed, kérlek!
Egy szempillantás alatt azon a padon találta magát az Úr társaságában ahol akkor ültek, mikor a menyországba érkezett!
Emlékezett a pillanatra, hogy mennyire félt ő akkor és nem értette hogy mi történik körülötte!
Istenem! ... mond mi a szándékod velem, mi rosszat tettem, hogy elküldesz magadtól?
Nem szeretsz már? - hüppögött Félix, majd zokogni kezdett!
Isten átölelte és magához vonta Félixet!
,, Uradat Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj,,
Mondta az Úr!
Fiam úgy határoztam, hogy vissza küldelek a Földre, csodálatos Szüleid lesznek, családod, barátaid , más fajta él etet élsz majd, s beteljesíted a sorsodat!
Te már jártál a Földön,éltél ott....De Uram!
Vágott közben Félix...én mindíg itt éltem Veled.
Hallgass Fiam...kérte mosolyogva az Úr!
Csakis ő tudta, hogy miért szólitotta magához a 18 éves Félixet...s azt is tudta, hogy miért most kell újra életet lehelni belé!
-Eljött, hát az időd...lehelte az Úr!
Nemsokára felruházlak emberi érzésekkel s én általam ujra emberi lény leszel.
- Uram..félek! ...suttogta a Fiú
NE félj, én életed minden napján ott leszek Veled a szívedben ,a lelkedben...megtalálsz majd, s egy szép napon újra találkozunk!
Ne sírj Félix...kérte az Úr!
,, Eközben,,
Theresa éktelen görcsöt érzett alhasában, s ez a fájdalom végig futott szinte az egész testén, s úgy érezte mintha a belsejét láthatatlan karok feszítenék széjjel!
Tudta, hogy ez már nem jósló fájás, hanem a kis babájuk jelez,hogy meg szeretné ismerni a Szüleit!
Még vagy két hét volt a szülés dátumáig,de ugy látszik a gyermeket nem a protokoll szabályai kötik.
,,Odafönt úgy határoztak, hogy egy újabb kis lélekkel gazdagodik a világ,,
Teresa felkészült a fájdalmakra, a szülésre, annak idején a Mamája mindenre felkészítette.
Látta testvérei születését,sőt segédkezett a szülésnél is míg vidéken éltek!
Mikor Abujába Nigéria fővárosába költöztek, ott már édesanyja is korházban szült,igy Teresa legkissebb testvérét már orvos és szülésznő segitette e világra!
Ez viszont nem Nigéria, nem Abuja és a Mama sincs itt...bizonytalanodott el egy időre Teresa,de Alex mintha megérezte volna neje félelmeit kézen fogta őt...gyere kedvesem, ideje készülődni!
Teresa lezuhanyozott, két fájás között, ilyenkor kétrét görnyedve várta, hogy mérséklődjön a görcs majd folytatta a félbeszakított mozdulatot.
Alex pedig elkészülve várta és őrizte a szeretett Nőt aki épp a ,,kínok-kínját,, éli most és átalakul nőből Édesanyává!
Mérték a fájások közötti időt, telefont ragadtak és ahogy a szülésznő kérte időben elindultak a klinikára, hogy részesei legyenek az Élet és Isten legnagyobb ajándékának, a gyermekáldásnak
Teresa fájásai egyre csak sűrűsödtek, ő végtelen türelemmel és alázattal viselte, a klinikán szülésznője és Alex társaságában biztonságba érezte magát!
Fejében-gondolataiban a nigériai nők kántálása újra éledt, melyet szüléseknél szinte hipnotikusan énekeltek az asszonyok a szülő nőknek.
Teresa most fejében hallotta és dúdolta a rituális dallamot, mely egyfajta transzba ejtette őt, ezzel csökkentve fájdalmát!
A budai magánkórház szülőszobájában Nigéria és Magyarország, Alex-Teresa és a nigériai asszonyok egyvelege,rituáléja mind jelen voltak!
Csodálatos szülésélmény jutott Teresának, és Alex mégjobban csodálta ezt a csokibarna bőrű ősi nigér nőt, aki immáron magyar és az ő feleslége is egyben.
Minden jelenlévő érezte azt az ősi erőt melyet ez a nő,s ez a szülés képviselt...
-Félix sírt...mit sírt...bömbölt , mint egy újszülött és az Úrnak és könyörgött...
-Ne Uram ne... én nem akarok menni,ne engedj el...
- Menned kell Fiam! ...mosolygott az Úr,s elengedte Félix kezét.
,, Ebben a pillanatban,,
Teresa egy utolsó nagy légvétellel és erőnfeletti kitolással, világra hozta kislányukat Abigélt, aki az imént még az Úr társaságában ,,tombolt,,...most pedig Édesanyja ölelésében simult és ordított,bömbölt ahogy csak tüdővel bírta.
,,Beteljesedett hát,,...
Mondta az Úr, s ezzel befejezte Félix és elindította a kis Abigél útját!
Abigél hurkás kis baba volt, kék szemeivel , enyhén kreol bőrével és világos barna fürtös hajával úgy festett, mint egy....
,, Földre szállt Angyal,,
M&M
Megjegyzések
Megjegyzés küldése